Baleseti kártérítés
A törvény általános jelleggel tiltja mindenki számára a jogellenes károkozást, így aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt teljest mértékben megtéríteni, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a kár be sem következett volna. A kár többek között az alábbiakat foglalja magában,
a tényleges kárt, mint a károsult vagyonában felmerült értékcsökkentést.
A tényleges kár meghatározása nem okoz különösebb nehézséget, ha a károsult dolga elpusztul, megsérül vagy megrongálódik. A károsultat ért tényleges kárhoz szorosan tapadó költségigények sokfélék lehetnek. Ebben a körben kell megtéríteni azokat a kiadásokat, költekezéseket, amelyek a kifizetők részéről ténylegesen felmerült kárként jelentkeznek. A bírói gyakorlat ismeretében az ilyen igények folyamatos bővülésével lehet számolni.
az elmaradt vagyoni előnyt, amihez a károsult akkor jutott volna, ha a károkozó magatartására nem került volna sor
Az elmaradt vagyoni előny körében történik a keresetveszteség, munkabérkiesés, jövedelemveszteség (cafeteria, stb.) érvényesítése. A bírói gyakorlat nyitott a munkaviszonyból vagy más foglalkoztatási jogviszonyból származó bérjellegű jövedelem megtérítésén túlmenően minden egyéb, akár eseti jelleggel előforduló jövedelemkiesés kárként való elszámolására. Ugyanígy térítendő az a jutalom, prémium vagy bizonyos időközönként visszatérően fizetendő bónusz (BH 301/2013.), amihez a károsult a káresemény miatt nem jutott hozzá.
a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket, ami a károsultat ért vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
Természetesen költségként érvényesíthetők a gyógyszerek szedésével, gyógyászati segédeszközök vásárlásával kapcsolatban felmerülő kiadások (BH 1976.498.). A költségek között később a perköltség (pl. ügyvédi munkadíj) is jelentkezhet (BH.1993.570).
A károkozó a kárt főszabályként pénzben köteles megtéríteni, továbbá és a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is köteles megfizetni a károsult javára.
3+1 Sérelemdíj
(Nem vagyoni kártérítés)
Sérelemdíjat (nem vagyoni kártérítés) követelhet az, aki személyiségi jogában megsértenek az őt ért nem vagyoni sérelemért. Illetve a 2:53. §-a alapján a személyiségi jogok megsértésével okozott károkra is a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Így például, ha valaki közlekedési balesetben sérült meg, úgy kártérítési- és sérelemdíj iránti követeléssel élhet a károkozóval szemben.
Legfőképpen az alábbi kártérítési ügyekben forduljanak hozzám bizalommal:
közlekedési baleset,
munkahelyi baleset,
sportbaleset,
elesésből, elcsúszásból eredő baleset,
közigazgatási jogkörben vagy bíróság, ügyészség, közjegyző és végrehajtó által okozott kár
tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kár
egyéb, akár halálos kimenetelű baleset.
KAPCSOLAT
Keressen bizalommal! Minden megkeresésre legkésőbb 72 órán belül válaszolok!
Ezt a honlapot dr. Jeszenka Ádám ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.
